Antonio Gramsci
1891-1937
Antonio Gramsci Szardínia szigetén született egy hamarosan elszegényedő, hétgyermekes család negyedik gyermekeként. Gramsci sokat betegeskedett és nélkülözött élete során. 11 éves korában dolgozni kényszerült tanulmányai mellett. Legidősebb bátyja szorgalmazására kezdte olvasni a szocialista sajtót. Első cikke 1910-ben jelent meg. Egyetemi évei alatt belépett az Olasz Szocialista Pártba. 1915-re letette utolsó vizsgáit, majd a tudományos pályát hátrahagyta a munkásosztály forradalmi harcáért. Még ebben az évben az "Avanti!"-nál újságíró lett, majd később a "L'Ordine Nuovo" alapításában részt vesz. 1924-tól a párt főtitkára. 1926-ban a fasiszta rezsim börtönbe zárta, ahonnan kezeletlen egészségi állapota ellenére is tömérdek írása maradt ránk. 1937-ben szabadult a börtönből, néhány nappal halála előtt. Írásait két szakaszra lehet bontani: börtön előtti (1910-26) és börtönbeli írások (1929-35). Előbbiek főként konkrét politikai vonatkozással bírnak, míg utóbbiak inkább történelmi és filozófiai jellegűek, a nemzetközi proletárforradalom elmaradtát igyekszenek vizsgálni. Gramsci posztumusz kiadott börtönfüzetei hamar ismertté váltak és egyes fogalmai beleivódtak mind a modern marxista és polgári társadalomfilozófiába. Ilyen például a hegemónia, azaz a "szellemi és erkölcsi vezetés" szemben a diktatúrával, azaz az "uralommal", mint egy társadalmi csoport fölényének megnyilvánulásai.
Írások:
Aktív és tevékeny semlegesség, 1914
Gyűlölöm az újévet, 1916 Dél-Olaszország és a háború, 1916
Széljegyzetek, 1917
A kritikai kritika, 1918 Hogy megismerjük az orosz forradalmat, 1918 A "ha" politikája, 1918 Utópia, 1918
Állam és legfőbb hatalom, 1919 A forradalom fejlődése, 1919 Szocialisták és anarchisták, 1919 Olaszország és az Egyesült Államok, 1919 A hatalom kérdése, 1919
Első: megújítani a pártot, 1920 A német forradalom, 1920 A forradalom ereje, 1920 A babona és a valóság, 1920 A gyári tanács, 1920 A két forradalom, 1920 Merre tart a Szocialista Párt?, 1920 Az Ordine Nuovo programja, 1920 Lenin véleménye, 1920
Reakciós felforgató irányzat, 1921 A háború az háború, 1921 Valóságos dialektika, 1921 Az összeomlás, 1921 Hús-vér emberek, 1921 A vezetők és a tömegek, 1921 A terror ellen, 1921 A két fasizmus, 1921
A pesszimizmus ellen, 1924
A börtönfüzetekből, 1929-1935:
Az új fejedelem
Robert Michels és a politikai pártok